Re: versek
Elküldve: szomb. nov. 06, 2021 7:08 pm
Végh Attila: A mézről és a légzési gyakorlatokról
Inkább csak a mézről. A méz misztikus étel. Aranyló, de aranyfényét nem kölcsönkapja a Naptól, hanem az benne lakozik. Egy kanál mézben benne van a virágos rét, a méhek tánca, a kora őszi séta a napsütötte ligetben, a múlt, amelyre szeretettel emlékezünk, a koncentrált élet sűrű, megfontoltan adagolt egésze. Egyszer egy barátom elmondta, hogy az üveg ugyanolyan, mint a méz: folyik, de nagyon lassan. (És tényleg. Érdemes megfigyelni, hogy középkori templomok ablaküvege alul sokkal vastagabb, mint felül, mert az üveg évszázadok alatt folyik lefelé néhány centimétert.) Azóta él bennem a rögeszme: a templomok ablaküvegét biztosan mézédesnek éreznénk, ha tudnánk elég lassan nyalni.
Inkább csak a mézről. A méz misztikus étel. Aranyló, de aranyfényét nem kölcsönkapja a Naptól, hanem az benne lakozik. Egy kanál mézben benne van a virágos rét, a méhek tánca, a kora őszi séta a napsütötte ligetben, a múlt, amelyre szeretettel emlékezünk, a koncentrált élet sűrű, megfontoltan adagolt egésze. Egyszer egy barátom elmondta, hogy az üveg ugyanolyan, mint a méz: folyik, de nagyon lassan. (És tényleg. Érdemes megfigyelni, hogy középkori templomok ablaküvege alul sokkal vastagabb, mint felül, mert az üveg évszázadok alatt folyik lefelé néhány centimétert.) Azóta él bennem a rögeszme: a templomok ablaküvegét biztosan mézédesnek éreznénk, ha tudnánk elég lassan nyalni.