Oldal: 4 / 4

Re: versek

Elküldve: szomb. nov. 06, 2021 7:08 pm
Szerző: Brumi
Végh Attila: A mézről és a légzési gyakorlatokról

Inkább csak a mézről. A méz misztikus étel. Aranyló, de aranyfényét nem kölcsönkapja a Naptól, hanem az benne lakozik. Egy kanál mézben benne van a virágos rét, a méhek tánca, a kora őszi séta a napsütötte ligetben, a múlt, amelyre szeretettel emlékezünk, a koncentrált élet sűrű, megfontoltan adagolt egésze. Egyszer egy barátom elmondta, hogy az üveg ugyanolyan, mint a méz: folyik, de nagyon lassan. (És tényleg. Érdemes megfigyelni, hogy középkori templomok ablaküvege alul sokkal vastagabb, mint felül, mert az üveg évszázadok alatt folyik lefelé néhány centimétert.) Azóta él bennem a rögeszme: a templomok ablaküvegét biztosan mézédesnek éreznénk, ha tudnánk elég lassan nyalni.

Re: versek

Elküldve: hétf. nov. 22, 2021 12:17 am
Szerző: Brumi
Légy áldott velem
és átkozott nélkülem
ezt gondolom és
eszembe se jut
a keresztényi megbocsátás.

Utánad minden olyan,
mint fölgyújtott erdő.

(Boda Magdolna <https://www.citatum.hu/szerzo/Boda_Magdolna>)

Re: versek

Elküldve: hétf. nov. 22, 2021 12:17 am
Szerző: Brumi
Aki másba beleesik, magának ás vermet.

(Lángh Júlia <https://www.citatum.hu/szerzo/Langh_Julia>)