Gál Erika:
Andrássy úti anzix

A könyvesbolt azóta már bezárt,
a székek most egy szűk teraszon állnak.
Didergő szél fúj, kérnek egy teát,
rá fognak gyújtani a félhomályban.

Táskád súlyát érzi még a válluk,
ez a kesztyű is a tied lehetett.
Hosszú ősz volt, talán sokat vártunk.
A film végére az eső eleredt.

Az emlékemet inkább ne keresd,
sietve befordult az utcasarkon.
Már annyi ősz volt, vajon hol lehetsz.
Kinek a fényét viseli az arcod.

*

Tálos Barbara:
Határ

önmagadban hordtál, és nehéz volt a súlya
életemnek. vajon bátorság lenne-e tőlem
sorsomba belenőni, vagy gyávaság azt mondani,
hogy féltem az én életemtől a te életedet?
utólag minden tettet indokolnak a lényeinkben
felnövekvő önvesztések. fájt-e, hogy anyád
a hajadat tépte? fájt-e, amikor engem össze-
törtél? egy nővel ülök, lábát keresztülkulcsolja
az én lábamon, és mint szeretőt ölel. fáj?
idődben, akár húsodban vagyok, és érzem fogyatkozni
perceim. jelenünk és múltunk két összenőtt test.
levegőt veszek. fáj.

*

Ádám Orsolya:

Romlott szerelem

Pőre szellem, az első slukk,
szennyvizet önt rám a szerelem első mámora.
Roppan az alkony,
súlyosabb, mint önmagam, mint vágyam.
Nyűként fal fel érintésed,
vonaglások.
Erőt magamból merítek,
tömeggé aljasuló zenék és könyvek.
Akarat és a vágyak lassan elomlanak.
Bársonyba rágtad önmagad,
molypillangóként felriadsz
falsz – mindent.
Tépett torkodból kavicsok csorognak,
hercegnőízű minden vallomás.
Ujjbegyem gnózisért kiált.
Leomló piedesztálnak percei a szerelem.

Donne paródia – Egy leszbikus pétina szörnyen bús, jajongó elégiája

Euripidészt idézve: Ó jajj, ó jajjj,
rúzstúl dús ajkamról szól szörnyű sóhaj,
ahogy (pe)pin(n)ámra rogyok,
mellettem nélküled telt holnapok,
előkészítve néhány erősebb elem,
ha szíved, ó te szép, meg nem lelem.
Epedve rád, s kertben dugványozó ujjadra gondolok,
s míly gyötrelem, az enyém hever parlagon!
Hahh, micsoda kín riadoztat s gyötör,
duzzadó ujjad nélkül nincsen gyönyör!
Farkamat – mi nincs is – tehát nem is,
de a szerelem egy sötét – verem.
 

Frida

Szeretnék Fridával tangózni:
ő talán ismerné tarkóm titkos
tengerszemízű illatát
tudná, hogy a csípő gótikus boltozatán
van a csókok alatti nyugvó kéz helye.
Értené, hogy a női hát finom csontozatán
az ujjak remegést és sóhajt szőnek
szavaikkal.
Portrém róla: arca füstkék,
ajka méznarancsba játszik ahogy kíván,
haja forró ezüstkrém.
Érzem tarkómon Kahlo leheletét,
ha a tangóra gondolok.

Adományozás

Önkéntesség

Ha azonosulni tudsz céljainkkal és tetszenek a tevékenységeink, kapcsolódj be az egyesület munkájába, hogy alakíthasd a dolgokat, és benne légy abban, ami csak leszbikusokkal történhet! Tovább...

Programnaptár

Naptár


Legfrissebb témák


Levelezőlista

Labrisz hírlevél

Név:  
E-mail cím:  
altszoveg