Sajtóközlemény - Volt hatása a Magyar Hírlap elleni civil felhívásnak

Budapest, 2013. február 27. – A civilek által megkeresett tizenöt cégből öten is azt válaszolták, a jövőben nem kívánnak hirdetni a Magyar Hírlapban. Az állami cégeknek viszont egyike sem reagált megnyugtatóan.

Mint ismeretes 24 civil szervezet január 21-én azzal kereste meg a Magyar Hírlap 15 hirdetőjét, hogy viselkedjenek valóban „felelős cégként”, és fontolják meg, nem reklámoznak addig az újságban, amíg a szerkesztőség el nem határolódik a Bayer Zsolt által képviselt rasszista, homofób és antiszemita nézetektől. A civilek szerint a lap főmunkatársának január 5-i cikke „etnikai származás alapján bélyegzi és alázza meg honfitársainkat, nevez magyar állampolgárokat állatnak, és hív fel eltüntetésükre. A cikk súlyosan kirekesztő, megbélyegző és hazug.”

A megszólított Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és 14 vállalat közül kettő, a Sodexo és a Quaestor annak ellenére sem válaszolt, hogy egy hónap után a felhívást újból megkapta.

A cégek internetes hirdetéseiket többnyire csomagban és valamelyik reklámközvetítő cégen keresztül helyezik el; így történhetett, hogy több cég eleinte értetlenkedett, mondván, nem állnak üzleti kapcsolatban a Magyar Hírlappal és nem hirdetnek a lapnál. Miután a civilek szembesítették őket online hirdetésük bizonyítékaival, az IKEA, a FedEx, a GDF Suez elhatárolódott a cikktől. A jövőben nem fognak a lap online verziójában sem hirdetni. 

Az Erste Bank is egyértelművé tette, hogy a civil szervezetek felhívására tiltólistára tették a Magyar Hírlapot, és kifejezetten felhívták médiaügynökségük figyelmét, hogy máskor „körültekintően járjon el” hirdetéseik megjelenítésével. Hangsúlyozták, hogy a bank ezentúl sem fog olyan médiumban megjelenni, „amelynek tartalma bárkinek az emberi méltóságát sérti, illetve bármilyen kisebbség, vallási közösség, etnikum ellen uszító hangvételt használ”. A CIB Bank vezetői sajnálattal tapasztalják, hogy egyesek az emberi jogokkal össze nem egyeztethető eszmék propagálására használják a sajtót, és kijelentették, hogy a CIB Csoport mindaddig tartózkodni fog a Magyar Hírlapban és annak portálján való hirdetéstől, „amíg a szerkesztőség a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt írását, és nem biztosítja mindkét kiadvány gyűlöletkeltésre alkalmas írásoktól való mentességét”.

Ehhez képest feltűnően semmitmondó az OTP válasza, amely általában szól a szponzorációs tevékenységükről és a rasszizmus romboló hatásáról. „Ugyanakkor sem a múltban, sem a jövőben nem tudjuk előzetesen biztosítani, hogy hirdetéseink olyan szerkesztőségi környezetben jelenjenek meg, amelyek tartalmával egyetértünk” – szögezik le.

Hasonlóan hárították el a civil szervezetek felhívását az állami cégek és az NFÜ is. A Szerencsejáték Zrt. arról írt, hogy az esélyegyenlőség kiemelt szempont a cég napi működésében. A MÁV arról számolt be, hogy motorvonat-vezetői tanfolyamára immár nők is jelentkezhetnek. Míg az NFÜ-nek az volt a mondanivalója: „sem a Magyar Hírlap esetében, sem pedig más médium kiválasztásánál nem a tartalom, hanem a független mérőszámok a mérvadók.” Az állami ügynökség ezek szerint különösen hasznosnak tekinti, ha egy olyan orgánumban jelenhet meg, amelyik a legkisebb az országos napilapok között, és eladott példányait ötezer alá taksálják. Igaz, az NFÜ önképe szerint nem hirdet, hanem tájékoztat a lapban, márpedig az kötelezettsége.

De nem csak a magyar állami cégek akarják az ügyet elütni, a Vodafone vagy a Procter & Gamble is így cselekedett. Ezért külföldi anyacégeiket – ahogyan a Telekom és a Sodexo központjait is – a hazai civil szervetek újabb levélben próbálják rábírni, vegyék komolyan a „társadalmi felelősségvállalással” (CSR) kapcsolatos ígéreteiket, változtassanak hirdetési gyakorlatukon, és fontolják meg, hogy mindaddig nem hirdetnek a Magyar Hírlapban, amíg az el nem határolódik Bayer uszító írásától.

Kiadja:
Amnesty International Magyarország
Arany Liliom Alapítvány
Artemisszió Alapítvány
Autonómia Alapítvány
Budapesti Szociális Forrásközpont
Csillagfény Alapítvány
Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány
Eötvös Károly Közpolitikai Intézet
Európai Roma Jogok Központja
Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE)
Háttér Társaság a Melegekért
Krétakör
Labrisz Leszbikus Egyesület
Magyar Helsinki Bizottság
Magyar LMBT Szövetség (7 tagszervezet)
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
Magyar Szegénységellenes Hálózat
Méltóságot Mindenkinek Mozgalom
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda
Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége
Partners Hungary Alapítvány
Polgár Alapítvány
Romaversitas Alapítvány
Szegényeket Támogató Alap (SZETA) Egri Alapítványa
Társaság a Szabadságjogokért
Terne Cserehájá Egyesület

További információ:
Amnesty International Magyarország, Átol Dorottya,
Magyar Helsinki Bizottság, Ivány Borbála