Érvek az azonos neműek házassága mellett

A Parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága leszavazta az SzDSz törvényjavaslatát a házasság intézményének kiterjesztéséről. Ennek fényében különösen ajánljuk mindenki figyelmébe az alábbi összeállítást a melegházasság mellett szóló érvekről.

Ez ellentmond a jogszabályoknak...
Igen, a mai jogszabályok szerint a házasság csak különneműek között köttethet. A javaslat a jelenlegi jogszabályok megváltoztatására irányul. Ha egy jogszabály léte elég indok lenne annak fennmaradásához, sohasem lehetne semmilyen törvényt megváltoztatni.

A házasság célja a gyermekvállalás...
1. A házasság egyik célja, valóban a gyermekvállalást megkönnyítő stabil párkapcsolati háttér kialakítása, de ez nem a házasság egyetlen célja. Ha az lenne, miért engedélyezzük a házasságot olyan pároknak, akik nem kívánnak, vagy nem tudnak (betegség vagy idős koruk folytán) gyermeket vállalni? Az összetartozás nyilvános vállalása, az elköteleződés kifejezése, egymás anyagi és erkölcsi támogatása a házasságnak ugyanolyan fontos célja. 
2. Számtalan meleg és leszbikus pár nevel már ma is gyermeket – döntően korábbi párkapcsolatukból. A jövőben örökbefogadás és mesterséges megtermékenyítés révén bármely (arra egyébként körülményei és személyisége miatt alkalmas) azonos nemű pár vállalhatna gyermeket, az ő esetükben a házasság pont ugyanannyira a gyermekneveléshez szükséges stabil párkapcsolat megteremtésének eszköze lenne.

A házasság fogalmához szervesen hozzátartozik...
A házasság jogi és köznapi fogalmához a múltban számtalan olyan elem tartozott hozzá, amelyet ma már leválasztottunk a házasság intézményéről, az elmúlt száz évben a házasság intézménye óriási (pozitív) változásokon ment át. Korábban eltérő felekezethez tartozó emberek nem házasodhattak meg egymással. Egy nő, ha megházasodott, nem tanulhatott szakmát, vagy nem gyakorolhatta korábbi szakmáját. Egy házas nő vagyona felett automatikusan férje rendelkezett. Hiába erőszakolta meg egy férj a feleségét, az nemi erőszakként nem volt büntethető. Ha ezeket a korábban a házasság intézményéhez szervesen kapcsolódónak vélt elemeket ki lehetett a házasság fogalmából iktatni, ezen utolsó nagy igazságtalanság felszámolása sem jelenthet akadályt.

Ellentmond a természet törvényeinek...
1. A természetben, az állatvilágban a homoszexualitás ugyanannyira megtalálható. Biológusok az elmúlt évtizedekben több mint 1500 faj esetében figyeltek meg homoszexuális magatartást, ezek közül 500 esetében a homoszexualitás jól dokumentált. 
2. Minket embereket részben az jellemez, hogy dacolunk a természet törvényeivel. Ruhát hordunk, és házakat építünk; törvényekkel korlátozzuk az egymás közti agressziót; viselkedésünket alávetjük az együttműködésre és szolidaritásra vonatkozó normáknak; az orvostudomány révén felvesszük a harcot a betegség ellen. Be kellene tiltani a betegek emberek gyógyítását mivel, ez ellentmond a természet törvényeinek?

A történelem folyamán eddig…
1. Számos antropológiai kutatás bizonyítja, hogy a homoszexualitás megítélése kultúránként változik, ezért általános történelmi törvényszerűségről nem lehet beszélni.
2. Az európai kultúrkörben sem volt az azonos nemű párok elutasítottsága olyan fokú, mint azt egyesek feltételezik. És nem csak az ókori Hellász vagy a Római Birodalom a példa, hanem a kereszténységéről híres középkor is. Újabb történeti kutatások bizonyítják, hogy több jogi-vallási forma létezett (affrèrement, adelphopoia) az azonos nemű párok közti kapcsolatok elismerésére.

Az Alkotmány védi a család és a házasság intézményét...
A család és a házasság intézménye semmiben sem csorbulna, a házastársak és a családok továbbra is ugyanabban a védelemben részesülnének, élveznék ugyanazokat a szociális juttatásokat, kedvezményeket.

Az Alkotmánybíróság 1995-ben megmondta...
1. Az Alkotmánybíróság 1995-ben csak azt vizsgálta, előírja-e az Alkotmány kötelező érvénnyel az azonos nemű párok házasságát. Erre az Alkotmánybíróság valóban nemleges választ adott. Azt azonban az Alkotmánybíróság ebben a döntésében nem vizsgálta, alkotmányellenes lenne-e az azonos nemű párok házassága. A házasság megnyitásának kérdését az Alkotmánybíróság a jogalkotó kezébe adta. 
2. Az Alkotmánybíróság arra hivatkozott, hogy kultúránkban jogi és társadalmi konszenzus van a házasság fogalmáról. Ez 1995-ben még lehet, hogy így volt, mára azonban ez már nem igaz: az elmúlt években több ország megnyitotta a házasság intézményét, a közvélemény jelentős része (Nyugat-Európában a többsége) is a házasság megnyitása mellett van. Ma már nem lehet beszélni sem jogi konszenzusról, sem egyértelmű társadalmi elutasítottságról.

Az Alkotmánybíróság friss döntésében viszont…
Népszavazási kérdésben adott döntésében 2007. októberében az Alkotmánybíróság valóban arra a következtetésre jutott, hogy a házasság megnyitásáról szóló népszavazás burkolt alkotmánymódosítást jelentene. Ez a döntés azonban érdemben nem vizsgálta a kérdést, csak a korábbi döntésre hivatkozott (hibásan). Az új döntés nem helyez hatályon kívül a korábbit, amely szerint a jogalkotó feladata a kérdést eldönteni. 

Nincs nemzetközi kötelezettségünk…
1. Nemzetközi kötelezettségünk ugyan nincs, de a nemzetközi trendek egyértelműen az azonos nemű párok együttélésének jogi elismerése irányába mutatnak. Nem csak azért hozunk kellene meghoznunk jogszabályokat, mert kötelezve vagyunk rájuk, hanem azért mert egyetértünk velük.
2. Az Európai Parlament többször is felszólította a tagállamokat a házasság megnyitására, vagy ezzel azonos jogokat biztosító intézmény bevezetésére.

A melegek úgysem akarnak házasodni...
Minden bizonnyal vannak olyan melegek, akik nem akarnának megházasodni, de vannak olyanok, akik igen. A heteroszexuális pároknál sem akar mindenki házasodni, ettől még nem kívánja senki betiltani a különneműek közti házasságot.   

A társadalom többsége nem támogatja…
1. Alapvető emberi jogokat a többségnek sincs joga felülírni. Ma Magyarországon a közvélemény többsége a halálbüntetés visszaállítása mellett van, mégsem kívánja azt egyik politikai erő sem.
2. A közvélemény nem változatlan, a jogszabályok maguk is befolyásolják azt. Számos külföldi  példa mutatja, hogy még ha kezdetben nem is állt a társadalom többsége az ügy mögé, a jogszabályok elfogadása után a közvélemény is megbarátkozott az azonos nemű párok házasságának gondolatával.

Társadalmi vitára van szükség…
1. Az elmúlt években számtalan televíziós műsor, újságcikk foglalkozott a kérdéssel, az azonos nemű párok házasságának kérdése a mindennapi közbeszéd részévé vált. A közvélemény-kutatások szerint az azonos nemű párok házasságának támogatottsága a közvéleményben folyamatosan nő.
2. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 2007. januárjában formálisan is társadalmi vitát kezdeményezett a kérdésről, kíváncsiak voltak az érintettek és a tágabb közvélemény véleményére is. A Testület a vita eredményeképp 2007. szeptemberében a házasság megnyitására vonatkozó jogalkotási javaslatot tett a Kormánynak.

Fokozatosság kell…
1. Magyarország 1996 óta ismeri az azonos nemű párok együttélését élettársi kapcsolatként. Azóta folyamatosan bővülnek az élettársak jogai és kötelezettségei (egészségügyi jogok, özvegyi nyugdíj, szociális juttatások, lakásvásárlási támogatás, legutóbb pl. bevándorlás). Eljutottunk arra a pontra, amikor már a házasság intézményének megnyitására van szükség.
2. Az alapvető emberi jogok érvényesülése nem lehet fokozatosság kérdése, azok vagy érvényesülnek vagy nem. Ugyanúgy nem lehet rész-vallásszabadsgáról beszélni, mint ahogy majdnem-gyülekezési szabadságról sem. Ezt ismerte fel Spanyolország is, amikor néhány hónap leforgása alatt bevezette az azonos neműek házasságának lehetőségét.

Ez a családok elleni támadás...
1. A javaslat semmit sem venne el a különnemű házaspároktól. Az új törvény hatására az ő életük semmiben sem változna meg, csak az azonos nemű pároknak is megadnánk azt, ami korábban csak a különneműeknek járt. 
2. Az azonos nemű párok párkapcsolatai ugyanannyira családok, mint a heteroszexuális pároké. Ha valami a családok elleni támadás, akkor az a melegházasság tilalmának fenntartása, amely meleg családok ezreitől vonja meg a jogi elismerés lehetőségét.
3. A melegházasság kapcsán éppen hogy a család és házasság fontossága kerülne előtérbe, a meleg párok házasodásának lehetővé tétele hozzájárulna egy házasságbarátabb közbeszéd kialakításához.

A vallás tanítása, a Biblia szerint...
1. Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. Vallási érveknek a politikában nincs helye. Ettől még persze minden vallás, egyház maga dönt róla, hogy milyen párkapcsolatokat kíván elismerni. Ezt a döntést azonban nem lehet a törvény rangjára emelni. Különben törvényi eszközökkel lehetne üldözni az abortuszt, az önkielégítést vagy a sertéshús fogyasztását.
2. Nem minden vallás vagy egyház elutasító a homoszexualitás kérdésében. A keresztény egyházak közül a protestáns felekezetek jelentős része elfogadja, sőt megáldja az azonos neműek párkapcsolatait. A zsidó vallás reformista ill. konzervatív (mazorti) szárnya is elfogadja a homoszexuális párkapcsolatok. Nemcsak a jogrendnek, de a magyar egyházaknak is lenne mit tanulniuk nyugati társaiktól. 
3. A Biblia számos olyan tilalmat, parancsolatot tartalmaz, amely az idők során kikopott a vallási gyakorlatból. A Biblia olyan élő szöveg, amelyet minden kor a maga szempontjai szerint újraértelmez.

Ez csak néhány embert érint...
1. Alapvető emberi jogok esetében lényegtelen, hogy az hány embert érint. 
2. Mivel a döntésnek sem közvetlen, sem közvetett költségei nincsenek, az sem érv, hogy a társadalom ezzel aránytalan terheket vállalna magára.
3. Kutatások szerint az emberek kb. 5%-10%-a homoszexuális, ez Magyarországon ötszázezer-egymillió ember, nem egy elhanyagolható kisebbség. Számtalan olyan jogintézmény van, ami ennél jóval kevesebb embert érint.

Miért nem elég a bejegyzett élettársi kapcsolat?
1. A múltban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a párhuzamos jogintézmények fenntartják a hátrányos megkülönböztetést, mivel fenntartják a kisebbségi csoportok elkülönülését, és ezzel gátolják a kisebbségi csoportok integrációját, és egyenrangúként való elismerését. 
2. A „más, de egyenlő” elve nagyon is ismerős: évtizedekig használtak az amerikai feketék elkülönítésének fenntartása mellet, vagy a nők koedukált oktatása ellen. Azokban a kérdésekben is bebizonyosodott: a más, sohasem lesz egyenlő. 
3. Egy új párkapcsolati forma bevezetése miatt számtalan jogszabályhoz kellene hozzányúlni. Míg a ’házastársak’ kifejezésbe beletartozhatnának az azonos nemű párok is, az új intézmény nevét több száz törvény és rendelet szövegébe kellene beilleszteni.
4. Ettől még érdemes lehet bevezetni egy mind azonos, mind különnemű párok előtt nyitva álló bejegyzett élettársi kapcsolatot, mint köztes jogintézményt. Ez a helyzet például Hollandiában és Belgiumban, ahol létezik mind a házasság, mind az ennél lazább kapcsolatot jelentő regisztrált élettársi kapcsolat is.

Számtalan visszaélésre ad lehetőséget...
Az azonos neműek házasságára ugyanazok a jogszabályi garanciák vonatkoznának, mint a különnemű párokra, semmivel sem nagyobb a visszaélés lehetősége. Aki akarja, a heteroszexuális házasság intézményét is használhatja visszaélésszerűen.

Elfecséreljük az állami támogatásokat, amikkel a gyermekvállalást kellene serkenteni...
1. El kell dönteni, hogy mi az a támogatás, amely gyermekneveléshez kapcsolódik, és mi az, ami nem. Ami gyermekneveléshez kapcsolódik, azt a heteroszexuális házaspároknál sem kellene automatikusan megadni. 
2. Az azonos nemű házaspárok ugyanúgy nevelhetnének gyermeket (örökbefogadás, mesterséges megtermékenyítés), az ő esetükben ugyanúgy érdemes lenne a gyermekvállalást támogatni.

Egy ilyen tragikus demográfiai helyzetben…
A házasság (ezáltal az örökbefogadás és a mesterséges megtermékenyítés) lehetővé tételével olyan párok is vállalhatnának gyermeket, akiknek eddig erre nem volt lehetőségük, ezért éppen hogy nőne a gyermeket vállaló szülők, ezáltal a születendő gyermekek száma.

De hát a gyermekek védelme...
1. A gyermekek védelme azt követeli meg, hogy szerető, stabil környezetben nőjön fel. Az intézeti nevelkedésnél a gyermek számára sokkal megfelelőbb egy szerető, családi közeg, amelyben két (akár azonos nemű) szülő neveli.
2. A jelenlegi törvényi szabályozás, amely nem teszi lehetővé, hogy törvényes kapcsolat jöjjön létre a gyermeket nevelő nem vérszerinti szülő és a gyermek között (akár korábbi párkapcsolat, akár örökbefogadás útján került a gyermek a családba) kifejezetten a gyermek érdekeit sérti, hiszen nem kapja meg azt a védelmet (tartási kötelezettség, problémák a vérszerinti szülő halála esetén), amelyet különnemű párok esetében a házasság lehetővé tesz.

Meleg párok gyerekei is melegek lesznek…
1. Az elmúlt évtized során számos tudományos, empirikus alapokon álló kutatás bizonyította, hogy a gyermekek szexuális irányultságára, nemi identitására nincs hatással a szülők neme. Nem véletlen hogy szakmai szervezetek (pl. az Amerikai Pszichológiai Társaság) egyértelműen az azonos nemű párok gyereknevelésének törvényes elismerése mellett szállnak síkra.  
2. Ha ez az összefüggés ilyen automatikus lenne, hogy lehet, hogy a melegek és leszbikusok döntő többsége heteroszexuális családban nevelkedett fel?

A gyerek szenved majd a kiközösítéstől…
1. Elképzelhető, hogy a gyermeket támadják majd társai a szülei miatt, ez azonban önmagában nem indok a gyermekvállalás ellen, hiszen ilyen alapon miért nem tiltjuk meg diszkriminációt elszenvedő más csoportoknak (romák, bevándorlók, stb.) hogy gyermeket vállaljanak? Diszkrimináció ellen nem lehet a diszkrimináció fenntartásával küzdeni.
2. Az azonos nemű párok házasságának lehetővé tétele hozzájárulna a melegekkel szembeni előítéletek csökkenéséhez, ezáltal ez a veszély is csökkenne.

Hogy lehet ezt egy gyereknek elmagyarázni…
Semmivel nem nehezebb egy gyermek számára megérteni, feldolgozni a szülei közti kapcsolatot legyen szó azonos, vagy különnemű szülőkről. Kisebb korban csak annyit ért belőle, hogy szüleik szeretik egymást, ez ugyanúgy igaz hetero- és homoszexuális párokra is. Az azonos nemű szülők szexuális élete ugyanúgy nem tartozik a gyerekre, mint a különnemű szülők esetében. Amelyik gyermek érett rá, hogy megértse a szexualitás kérdését, ugyanannyira érett arra is, hogy megértse vannak akik más neműekhez, vannak akik azonos neműekhez vonzódnak.

Összeállította: Dombos Tamás