Kegyetlen támadás ért négy leszbikust egy belgrádi kávézóban

Egyesületünk álláspontja és levele

A Labrisz Leszbikus Egyesület elítéli a leszbikus nőket szexualitásuk miatt érő erőszak minden formáját. Megrendüléssel és felháborodással fogadtuk a hírt a négy belgrádi leszbikus elleni támadásról, és követeljük, hogy a szerb igazságszolgáltatás szabja ki a legsúlyosabb büntetést e bűncselekmény elkövetői ellen. A belgrádi Labrist és az áldozatokat együttérzésünkről és támogatásunkról biztosítjuk.

Labrisz Leszbikus Egyesület

Beszámoló a Belgrádi Médiaközpontban tartott sajtókonferenciáról

A támadás a szombatról vasárnapra virradó éjszakán (2015. szeptember 26-27.) történt, amikor Dragoslava Barzut leszbikus írónő és feminista egy nyilvános irodalmi rendezvény után a közeli kávéházba tartott három leszbikus barátnőjével, a leszbikus futballcsapat tagjaival. A kis kávézóban lazítottak, énekeltek és hallgatták az élőzenét. Rajtuk kívül kb. negyven ember volt jelen. Hajnali egy óra körül egy férfi lépett be a kávézóba, és ütlegelni kezdte őket, miközben káromkodott, és azt kiabálta, hogy „leszbikusok, leszbikusok!”. Hárman közülük megsérültek a támadás során. Az egyik nőnek letört a foga, a másiknak megsérült a szeme, a harmadik nő pedig megütötte a fejét és megsérült a lába. A negyedik nő a hűtőszekrény mögött rejtőzött a támadás alatt, ezért nem esett baja.

Amikor kicsit magukhoz tértek, Dragoslava Barzut kihívta a rendőrséget. Mielőtt a rendőrök megérkeztek volna, újabb férfiak léptek be a kávézóba, akik leszbikusokkal kapcsolatos sértéseket kezdtek kiabálni. Egyikük különösen fenyegetően viselkedett, így a kávéházban dolgozó pincérnő (aki Dragoslava elmondása szerint meglehetősen törékeny alkatú volt) megpróbált a nők és az agresszív férfi közé állni. Majd megragadta a négy nőt, és bezárta őket a vécébe, ahol végre biztonságban voltak. Amikor a rendőrök megérkeztek, jegyzőkönyvet vettek fel, és a négy nő közül kettőt a sürgősségi központba vittek, hogy orvosi ellátást kapjanak.

A támadók feltehetően a „Rad” nevű erőszakos futballklub a tagjai, akik már korábban is ismertek voltak homofób támadásokról. Fontos tudni, hogy Dragoslava Barzut kampányt indított a sport világában megjelenő homofóbia ellen, amiről a Belgrádi Médiaközpontban tartott előadást tavaly, ugyanott, ahol a mostani incidenssel kapcsolatos sajtókonferenciát tartották. Az október 1-én tartott sajtókonferencián a YUCOM (Lawyers’ Committee for Human Rights = Ügyvédek Emberjogi Bizottsága) ügyvédje bejelentette, hogy az esetet gyűlölet-bűncselekményként kezelik, a Szerbiában 2012-ben elfogadott gyűlölet-bűncselekményeket büntető törtvényre hivatkozva (bár erre a törvényre alapozva eddig még egyetlen ítélet sem született). A sajtókonferencia után a sajtó néhány tagja és a belgrádi LMBT közösség aktivistái összeültek, és arról beszéltek, hogy ez volt az első igazán kegyetlen leszbikusok ellen irányuló, nyilvános helyen történő fizikai bántalmazás az országban. Az emberek itt úgy gondolják, hogy férfihez nem illő dolog nőket nyilvánosan bántalmazni, ezért az agresszív férfiak általában más férfiakat vernek meg. De miután elemezték a közösségi médiában megjelent kommenteket, rájöttek, hogy a bűnöző hajlamú férfiak szerint a leszbikusok nem (klasszikus) nők (!!), ezért jobban megvertek minket, mint azelőtt bármikor. Vajon mit mondana erről Monique Wittig  („A leszbikusok nem igazi nők”)?

A sajtókonferencián tartott érzelmekkel teli beszéde után Dragoslava Barzut a következőket mondta: „Íróként, a Labris aktivistájaként, leszbikusként most a szüleimre és barátaimra gondolok, akik nehéz időszakot élnek át a szexuális irányultságom miatt. Ma mégis azt mondom, hogy szeretem azt, aki vagyok. Úgy gondolom, hogy erkölcsi kötelességem nyilvánosan kifejezni, hogy mélyen elítélem a barátaim és ellenem elkövetett leszbofób támadásokat” A sajtókonferencia végén az LMBTQ közösség tagjai hosszú tapssal fejezték ki szolidaritásukat a négy bátor leszbikus iránt, akik mindannyiunk helyett viselték el az erőszakot, akik akár a helyükben lehettek volna. A tapssal köszönetet mondtak bátorságukért, és tudtukra adták, hogy nem csak félelmeikben, de jövőképükben is osztoznak.

Lepa Mlađenović