Ungár Klára üdvözlése

Ungár Klára előbújása rendkívül fontos és elismerésre méltó, mondhatni történelmi lépés a magyar meleg előbújás-történetben. Egy politikus nyilvános coming out-ja, különösen ha az első a maga nemében, szimbolikus értékű: Sokat jelent, pozitív mintát ad a „hétköznapi ” melegeknek és leszbikusoknak, megerősítő lehet más titkolózó meleg közéleti személyiségek számára, és a közvéleményben is az előítéletek oldásához járulhat hozzá.

Ez az önfelvállalás arra is utal, hogy a melegség nem egyszerűen „magánügy”, ahogy ezt sokan – melegek is – hol elutasító éllel, hol félelemből, hol konfliktuskerülésből hangsúlyozni szeretik. Önmagában sem az, mint ahogy a heteroszexualitás is jóval több annál, mint ami a hálószobában történik, évszázados társadalmi intézmények épültek köré. De különösen a melegség társadalmi megítélése, az előítéletek és a diszkrimináció nem magánügy, hasonlóan bármiféle megkülönböztetéshez, a másfajta életformájú, etnikumú, nemű stb. csoportok sztereotípiákon alapuló elutasításához. Ez a probléma nem oldható meg a magánélet határain belül, pontosabban ebben a helyzetben magánügy és közügy szorosan összefüggnek.

Remélhetőleg a közeljövőben egyre többen lesznek, akik szűkebb-tágabb környezetükben előbújnak. Az utóbbi években úgy tűnik, pozitív változások történtek a melegek és leszbikusok elfogadása és önelfogadása terén. A melegség már kevésbé ismeretlen és félelmetes tabu, beszédtéma lett, ehhez járulnak hozzá a különféle érdekvédelmi egyesületek, közösségek és többnyire a média is. Ugyanakkor a melegek/leszbikusok legfőbb problémája még mindig az előbújás – a családban, a munkahelyen, az ismeretségi körben. Kevesen vannak, akik életük minden szférájában szorongás nélkül fel tudják vállalni magukat.

Reményeink szerint a melegek önfelvállalása, láthatósága és a közvélemény pozitív alakulása egymást erősítik majd. Ha a melegekkel szemben elutasító emberek szembesülnek azzal, hogy a szomszédjuk, tanáruk, gyermekük, kollégájuk, képviselőjük is lehet meleg, leszbikus, sőt ők maguk is lehetnek azok, és ettől nem dől össze a világ, ugyanolyan értékeik és hibáik lehetnek, talán akkor oldódnak fel az ismeretlentől való félelemből adódó előítéletek.

A melegek és leszbikusok (ön)elfogadását több szinten is lehet segíteni – személyes, közösségi, médiabeli, jogi, politikai eszközökkel, amelyek mind egymást erősítik. Ilyen értelemben Ungár Klára önfelvállalása és egy tizenéves leszbikus lány otthoni előbújása ugyanúgy politikai tett, azzal a különbséggel, hogy az előbbi hatósugara kiterjedhet az utóbbira is.

Ungár Klára a Labrisz-esten

A 2005. júniusi Labrisz-est vendége Ungár Klára közgazdász, politikus, az SZDSZ volt parlamenti képviselője és ügyvivője volt. A Megálló-ház udvara zsúfolásig megtelt, sokan szerettek volna személyes benyomást szerezni arról, hogyan kommentálja a politikus márciusi előbújását saját szavaival. Az utóbbi kitétel igen lényeges, ugyanis a (nemcsak bulvár) média szóhasználata nem mindig volt a legszerencsésebb: a bevallás, beismerés szavak konnotációja éppen ellentétes azzal, amit egy ilyen gesztus kifejez, vagyis a leszbikus identitás felvállalásával.

Hatfaludi Judit, a beszélgetés moderátora először arról kérdezte Ungárt, hogy előbújása pusztán személyes megfontolásból történt-e, vagy tisztában volt azzal, hogy gesztusa nagy hatással lesz a meleg közösségre – esetleg szándékában áll-e további munkát is végezni a szexuális kisebbségekért, beépíteni politikai érdeklődésének repertoárjába a kisebbségek ügyét. A válaszból az derült ki, hogy Ungárt elsősorban saját lelkiismerete mozgatta, amikor elfogadta a Strucc című esélyegyenlőségi műsor felkérését. Ugyanakkor persze tudta, hogy egy ilyen bejelentés nem marad következmények nélkül. Összességében rendkívül pozitív visszajelzések érkeznek nemcsak a melegek, hanem „az utca embere” részéről is, szinte nap mint nap. Heteró környezete, beleértve a pártját is, szintén megerősítő volt. Idősebb barátai a támogatás mellett aggodalmukat is kifejezték, nem lesz-e ebből baj. Többek életét nagyon is komolyan befolyásolta. Volt olyan meleg fiú, akire olyan hatással volt, hogy az másnap bement a munkahelyére előbújni. (Mire mondták, hogy már rég tudják.)

Ez a fajta mintaadás minden progresszív és bátorító hatása mellett persze felelősséget is jelent: mint Ungár is megállapította, nem mindenki, minden helyzetben teheti meg, hogy követi az ő példáját. De akik megtehetik, vagy a határán vannak annak, hogy megtegyék, talán ezek után egy fokkal kevesebb szorongással teszik majd meg. Ő a hétköznapi életében eddig sem csinált titkot a leszbikusságából. Sőt, volt, aki már akkor is sejtett valamit, amikor még ő maga sem. Orbán Viktor, még Ungár fideszes idősszakában, a ’90-es évek elején megkérdezte őt, némi sértett hiúsággal, hogy miért nem szereti, becsüli a férfiakat…

Ami politikai terveit illeti, nem annyira a nagypolitikában, mint inkább helyi szinten szeretne politizálni. Úgy látja, a parlament már nem olyan érdekes hely, mint tíz éve volt, máshonnan is lehet befolyásolni a dolgok alakulását. Ungár az önkormányzati szférában, azon belül is leginkább az egészségügy területén kíván tevékenykedni. Jelenleg is éppen egy egészségügyi menedzseri doktori képzésen vesz részt. A meleg ügyeket az SZDSZ, mindenekelőtt Gusztos Péter eléggé nyíltan képviseli, Ungár úgy érzi, ő ebben nem kíván külön szerepet vállalni. Persze ha megkérdezik erről, elmondja majd a véleményét. Az esélyegyenlőség kérdése az utóbbi években egyre jobban foglalkoztatja, alapító tagja az Anyahajó Kulturális Egyesületnek, amely Tűsarok néven a nők társadalmi szerepeivel foglalkozó kritikai médiumot működtet. Arra a kérdésre, hogy mit tart most a legfontosabb, melegeket érintő kérdésnek, Ungár az örökbefogadást jelölte meg, ami ugyan egyhamar nem tűnik megvalósíthatónak, de feltétlenül olyan ügy, amit napirenden kell tartani, szem előtt tartva a pozitív nemzetközi példákat.

Borgos Anna

-----------------------------------------

Ungár Klára tudja, meri és teszi 
tusarok.org

Jodie Foster és még néhány nagy előd után Ungár Klára az SZDSZ ügyvivője is nyíltan és örömteli természetességgel vállalja eltérő életformáját. Továbbá ő az első magyar közszereplő nő, aki a televízió képernyőjén kamingautol. 
Ungár Klára a Fideszben, mint alapító kezdte politikai pályafutását. Részt vett a rendszerváltás részleteiről tárgyaló Ellenzéki Kerekasztalban, az első szabad Parlamentben a Fidesz soraiban ült, majd 1993-ban kilépett a pártból és megvált mandátumától. Egy évvel később lépett be az SZDSZ-be és lett újra parlamenti képviselő. Jelenleg az SZDSZ ügyvivőjeként tevékenykedik. 
Négy éve, amikor Tarlós István III. kerületi polgármester kifogásolta, hogy a Sziget fesztiválon a programok között homoszexuális felvilágosító rendezvények is szerepelnek Ungár Klára először döntött úgy, hogy felvállalja másságát; részt vett a Magic Mirror sátor beszélgetésein és nyilatkozataiban is kiállt a homoszexuálisok jogai mellett.

Az Élet és Irodalom 2001 aug. 10-i számában Ki járhat emelt fővel? címmel nyílt levelet írt Dávid Ibolyának a melegekről tett nyilatkozatával kapcsolatban. Íme a legendás sorok:

„Itt az ideje, hogy elővegyem a szekrényből a szürke ruháimat, és kizárólag azokat hordjam, csak hajnalban vagy késő este merészkedjek ki az utcára, és tisztelettudóan húzzam meg magam. És naponta adjak hálát a jó istennek, hogy ez a sok rendes ember körülöttem megtűr. Persze csak akkor, ha mértéktartással élek, elrejtem a rejtegetnivalómat és belátom, hogy keresztényi szeretettel csak hímneműt szerethetek igaz szerelemmel, azt is lehetőleg házasságban és sokasodva. 
Egyre többen vagyunk, akiknek szerintetek meg kellene húzniuk magukat. A hitehagyottak, a "más" vallásúak, az elváltak, az el sem keltek, a gyermektelenek, a melegek, a vesztesek, a "gyüttmentek" és persze az "idegenszívűek", a "nyűvek" és a "tetvek". 
Szerinted ki járhat emelt fővel? 
Kedves Ibolya, hányan éltek ebben az országban, akik emelt fővel, büszkén járhattok-kelhettek? Mikor áldott vagy vert meg Téged a jó isten azzal, hogy ítélkezhess embertársaid felett? Mióta érzed, hogy a kereszténység nevében ember és ember, szeretet és szeretet között különbséget tehetsz? Mióta hiszed, hogy a politikusi lét többet jelent a törvényalkotásnál és adott esetben a kormányzásnál, vagyis a törvények betartásánál és betartatásánál? Miért hiszed Te és a magukat polgárinak nevezni merészelő elvtársaid, hogy a hatalom mindenre kiterjeszthető? Képesek vagytok-e megtanulni, hogy mit jelent demokráciában élni, vagy az elmúlt nyolcvan év kitörölhetetlenül belétek ivódott? 
Népszerű asszony vagy, talán a legnépszerűbb magyar politikus. Határozottság, keménység és nőiesség egyszerre jellemez. Kiváló politikusi erények. Higgadtság és megfontoltság - eleddig. De hol van az alázat, az önkorlátozás, a benned rejlő demokrata? Mikor fogjátok végre elfogadni, hogy mi, emberek, sokfélék vagyunk, sokféleképpen szeretünk élni és gondolkodni? Képesek vagytok-e valaha is eljutni az élni és élni hagyni állapotig? 
Eljut-e ez az ország odáig, hogy ne tegyen senki különbséget gyerek és gyerek között, hogy az öregeknek ne ajándékként adják a nyugdíjat, hogy a dolgozni vágyók munkát találhassanak, hogy a valóban rászorultak kapják meg adóforintjainkat, hogy a verseny verseny legyen, hogy az orvos gyógyíthasson, a tanár taníthasson, hogy egyre kevesebben érezzék, hogy minden lehetőségtől el vannak vágva, hogy a magánélet magán maradhasson, hogy ne létezzen hatalom által kijelölt első- és másodrangú állampolgár? 
Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy legalább újabb négy évig az ellenzék soraiban üljetek? Azt hiszem, igen.”

2002 novemberében egy a Tűsarok.org elődjének, az Amazona.hu-nak adott interjúban arról beszél, hogy megmutatkozása kockázati tényező lehet a politikában.

„Annak idején, amikor augusztus 10-én ez a cikk megjelent, sokan felhívtak az SZDSZ-ből is és gratuláltak, a párt emberjogi szárnyában kifejezetten szeretnek, de ennek ellenére úgy érzem, a szabaddemokrata vezetők is úgy gondolják, hogy ez a tény, még ha ki is van mondva, komoly kockázati tényező. Azt persze, hogy konkrétan megakadályozna egy kinevezést, nem tudom, hiszen még nem próbáltuk. Előnynek mindenesetre nem előny a homoszexualitás.”

Három évvel később - azaz most - pedig úgy döntött, hogy „előbújik ” a televízió nyilvánossága előtt is. 2005 március 10-én csütörtökön 00.30-kor a TV2 Strucc című esélyegyenlőségi magazinjában teszi közkinccsé leszbikusságát.

Az előzetes hírek hallatán a 2005 március 9-én megjelent Blikk a címlapján hozta a sztorit és gyors körkérdéseket intézett a politikustársakhoz:

„...az MDF-es Katona Kálmán szerint igenis lehet akadálya a politikai előmenetelben a nyíltan vállalt egyneműek iránti vonzódásnak. Kiállt viszont Ungár mellett párttársa, Gusztos Péter. - A politikával ma már együttjár a hazugság, ezért bátor lépésnek tartom Klára gesztusát - szögezte le. Semjén Zsolt (Fidesz) közölte lapunkkal: senki magánéletével nem kíván foglalkozni. - Én kizárólag a házasság szó keresztényi értelmét és a gyerekek alkotmányos jogait védem - mondta a Blikknek a honatya.”

A közélet nyilván további heves nyilatkozatokkal reagál majd a bejelentésre és nem tudni mit jelenthet ez a gesztus Ungár Klára politikusi karrierjére nézve, de az biztos, hogy innentől nincs visszaút: a leszbikus nők is vállalhatják identitásuk sokszínűségét az élet minden területén, hiszen van, aki megtette helyettük az első lépéseket.